Megyünk a magyar utcán, és az aljasságban járunk, az aljasságban és a szégyentelenségben, az álságosságban és a gonoszságban. Azt mondjuk, hazugabb és álságosabb és gonoszabb ország, mint a miénk, nem létezik, de ha kimegyünk innen, vagy csak kitekintünk, látjuk, hogy ezen kívül is csak a gonoszság és az álságosság és a hazugság és az aljasság a hangadó. Nekünk van a legellenszenvesebb kormányzatunk, amely csak elképzelhető, a legálságosabb, a leggonoszabb, a legaljasabb, egyidejűleg a legostobább, de ha kinézünk ebből az aljas és álságos és kriminális és hazug és ostoba Magyarországból, látjuk, hogy a többi ország épp ilyen hazug és álságos és mindent egybevetve ugyanolyan aljas. De ez a többi ország kevésbé érint bennünket, mert bennünket csak a mi országunk érint, ha érint, így koppinthat naponta akkorát a fejünk búbjára, hogy jó ideje ténylegesen már csak önkívületben létezünk benne, országunkban, amelyben a kormányzat aljas és érzéketlen és álságos és hazug és a tetejébe még mélységesen ostoba is, de nemcsak a kormány hazug és álságos és aljas és alantas, az egész magyar parlament az. És akkor mindenütt ez az undorító, badar demokráciafecsely! Ha kimegyünk az utcára, folytonosan be kell fognunk a szemünket és a fülünket és az orrunkat is, hogy ebben az országban, amely végső soron egy totálisan közveszélyes állam, életben maradjunk egyáltalán. Naponta ott állunk, és nem hiszünk a szemünknek, nem hiszünk a fülünknek, naponta átéljük e lepusztult ország és korrupt állam és elhülyült nép elaljasodását, egyre növekvő rémülettel. A magyarok látják vagy érzik, persze, ahogyan az állam naponta egyre alantasabb és aljasabb, de semmit sem tesznek ellene. A politikusok természetszerűleg mindenhol és mindenkor gyilkosok, országaik és államaik tömeggyilkosai mind, a politikusok évszázadok óta gyilkolják országaikat és államaikat, és mi, magyarok tartjuk a leghazárdabb, egyben legsekélyesebb politikusokat, mint állam- és országgyilkosokat. A politikusok abszolút uralják a magyar szcénét. A politikai viszonylatok ebben az országban pillanatnyilag olyannyira deprimálóak, hogy valójában egyedül álmatlan éjszakáink indokoltak, de az egyéb magyar viszonylatok manapság ugyanennyire deprimálók.