Bernáth Tamás naplója

Ha az olvasó csak egyszer kapcsolatba kerül az igazságszolgáltatással, látni fogja, hogy az csak korrupt és aljas és alantas. A magyar igazságszolgáltatás hosszú évek óta nem nevezhető hitelt érdemlőnek, eljárásai nem eléggé elítélhető módon politikai színezetűek, nem függetlenek, amint az kötelességük lenne. Magyarországon független bíróságról beszélni nem más, mint az igazság szembeköpése. A bíróság Magyarországon manapság politikai bíróság, nem független, a mai magyar igazságszolgáltatás ténylegesen közveszélyes-politikai igazságszolgáltatás, tudom, miről beszélek. Az igazságszolgáltatás a politikával egy cipőben jár, elég, ha az olvasó egyszer közelebbről foglalkozik ezzel a horthysta-szálasista, rákosista-kádárista igazságszolgáltatással, ha csak egyszer tanulmányozza tiszta fejjel, elég. Ha az olvasó kapcsolatba kerül az igazságszolgáltatással, és én gyakran kapcsolatba kerültem vele, meggyőződésévé válik, hogy a magyar igazságszolgáltatás egy veszélyes horthysta-szálasista, rákosista-kádárista emberdaráló, amelyet nem az igazságosság, amint az kívánatos volna, tart mozgásban, hanem az igazságtalanság, s amelyben a legkaotikusabb állapotok uralkodnak, Európában nincs kaotikusabb bíróság a magyarnál, sem korruptabb, sem közveszélyesebb, sem perfidebb, nem az ostobaság véletlenjei, hanem a pszeudoszocialista és pszeudolibeláris és a pszeudokeresztény-konzervatív politikai aljasság szándékai uralták és uralják ezt a horthysta-szálasista, rákosista-kádárista magyar igazságszolgáltatást, amely feje tetejére állítja a valóságot és az igazságot. A magyar igazságszolgáltatás nemcsak maga az önkény, de mindehhez még egy perfid emberőrlőgép is, amelyben a jog a jogtalanság abszurd malomkövei között morzsolódik föl.