Bernáth Tamás naplója

Folyton azt hallani, hogy milyen botrányos az úgynevezett iskolarendszer átalakítása, ám az ősbotrányt senki sem érinti. A tanárok sorsa Magyarországon már régóta keserű sors, a tanárok régóta visszataszító minisztériumi rendeletek által megnyomorított, szánalmas életet…

Milyen országot hagynék én itt tulajdonképpen, ha, teszem azt, elmennék hosszú időre Berlinbe, mint Kertész Imre, vagy Kanadába, mint Kertész Ákos? Úgy vélem, ha elmennék, egy tökéletesen tönkrement országot, egy ellenszenves államalakulatot hagynék itt, amelyet korábban a…

Márai újra és újra Müller Péterre emlékeztet engem. Ahogyan Márai a legarcátlanabb módon elgiccsesítette a magas irodalmat, ugyanúgy elgiccsesítette Müller a filozófiát. Müller, aki után majdnem egy teljes ezredfordulós generáció loholt, egy giccsfej, épp úgy, mint Márai, de…

Ami a kultúrát illeti, attól már tényleg csak felfordul az ember gyomra. Ami az úgynevezett régi művészetet illeti, poshadt és kilúgozott és kiárusított, figyelmünkre már jó ideje semmivel sem szolgál rá, ami azonban a kortárs művészetet, egy fabatkát sem ér, mint mondják. A…

Ez a Márai, akit jómagam is olyan szörnyűségesen tiszteltem, behatóbb foglalkozás után ugyanolyan rossz írónak bizonyul, amilyen rossz, ha nem mizerábilis zeneszerzőnek behatóbb hallgatás után Kodály. Évtizedeken át bámultam Márait anélkül, hogy valaha is precízen és…